Stabilizáló tréning – Erősebb törzs, magabiztosabb mozgás, egészségesebb gerinc.
Előfordult már Önnel, hogy hosszabb ülés után nehezen tudott kiegyenesedni? Esetleg egy egyszerű bevásárlószatyor felemelése után megfájdult a dereka, vagy úgy érzi, hogy a háta hamar elfárad a mindennapi tevékenységek során?
A visszatérő derék- és hátpanaszok sokszor arra késztetik az embert, hogy óvatosabban mozogjon, kerülje az előrehajlást, a nehezebb tárgyak emelését vagy akár a sportolást. Hosszabb távon azonban a mozgás kerülése csökkentheti az izomerőt, a fizikai állóképességet és a test terhelhetőségét.
A stabilizáló tréning olyan célzott mozgásterápiás módszer, amely a törzs izmainak összehangolt működését, a gerinc mozgás közbeni kontrollját és a fizikai terhelhetőséget fejleszti.
A kezelés egyik fontos célja a testtudat javítása: annak megtanulása, hogyan használhatja izmait hatékonyabban a mindennapi mozdulatok során.
A stabilizáló tréning nem pusztán hasizom erősítés.
Egy összetett rehabilitációs megközelítés, amely a mélyebb és felszínesebb törzsizmok működését, a légzést, az egyensúlyt és a funkcionális mozgásokat is figyelembe veszi.
A cél nem az, hogy folyamatosan megfeszítse a hasát és mereven tartsa a gerincét, hanem hogy teste megfelelően alkalmazkodjon a különböző mozgásokhoz és terhelésekhez.
Mi az a stabilizáló tréning?
A stabilizáló tréning, más néven törzsstabilizáló gyógytorna, a gerinc körüli izmok erejének, állóképességének és mozgáskontrolljának fejlesztésére épülő módszer.
A gerinc stabilitását nem egyetlen izom biztosítja. A hasizmok, a mély hátizmok, a rekeszizom, a medencefenék izmai és a csípő körüli izomzat együttes működése segít alkalmazkodni a különböző testhelyzetekhez.
Amikor például felemel egy tárgyat, megfordul, sétál vagy feláll egy székből, ezek az izomcsoportok összehangoltan vesznek részt a mozgásban.
A stabilizáló tréning során olyan gyakorlatokat alkalmazunk, amelyek segítenek fejleszteni ezt az együttműködést.
A kezelés legfontosabb céljai:
- A törzsizmok erejének és állóképességének fejlesztése.
- A gerinc mozgás közbeni kontrolljának javítása.
- A testtudat és a mozgáskoordináció fejlesztése.
- A mindennapi fizikai terhelhetőség növelése.
- A visszatérő mozgásszervi panaszok kockázatának mérséklése.
- A mozgástól való félelem fokozatos csökkentése.
- Az önállóan végezhető gyakorlatok elsajátítása.
Mely izmok felelősek a gerinc stabilitásáért?
A gerinc működésében számos izomcsoport vesz részt. Ezek közül néhány kifejezetten fontos a törzs mozgásainak kontrolljában, de egyik sem működik teljesen önállóan.
Haránt hasizom – Musculus transversus abdominis
A haránt hasizom a hasfal mélyebb rétegében található. Rostjai nagyrészt vízszintesen futnak, és részt vesznek a hasűri nyomás szabályozásában, valamint a törzs mozgásának kontrolljában.
A stabilizáló gyakorlatok során bizonyos esetekben külön figyelmet fordítunk ennek az izomnak a tudatos aktiválására.
Fontos azonban, hogy a haránt hasizom nem az egyetlen stabilizáló izom, és a gerinc egészségéhez nem szükséges egész nap tudatosan megfeszíteni.
Mély hátizmok – Musculi multifidi
A multifidus izmok a gerincoszlop mentén helyezkednek el, és fontos szerepet töltenek be a csigolyák közötti mozgások szabályozásában.
Ezek az izmok a nagyobb, felszínes hátizmokkal együtt működnek, és részt vesznek a gerinc különböző mozgásainak kontrolljában.
Bizonyos derékpanaszok esetén az izomműködés megváltozhat, ezért a rehabilitáció részeként indokolt lehet az izomkontroll és az állóképesség célzott fejlesztése.
Rekeszizom és légzés
A rekeszizom elsődleges feladata a légzés, ugyanakkor a törzs stabilitásában is szerepet játszik.
A légzés és a hasűri nyomás változásai összefüggnek a törzs izmainak működésével, ezért bizonyos stabilizáló gyakorlatok során a légzéstechnika tudatosítása is fontos lehet.
A cél nem a levegő visszatartása, hanem a mozgás és a légzés megfelelő összehangolása.
Medencefenék izmai
A medencefenék izmai a törzs stabilizáló rendszerének részét képezik, és együttműködnek a hasfal, valamint a rekeszizom izmaival.
Speciális medencefenék-panaszok esetén azonban külön, célzott vizsgálat és megfelelő szakképzettségű terapeuta bevonása is szükséges lehet.
Felszínes törzs- és csípőizmok
A has egyenes és ferde izmai, a gerincfeszítő izmok, valamint a farizmok szintén jelentős szerepet játszanak a mozgásban és a terhelés viselésében.
A megfelelő törzsstabilitáshoz ezért nem elegendő kizárólag néhány mélyizmot aktiváló gyakorlat.
A rehabilitáció előrehaladtával az egész törzs és a végtagok összehangolt erősítése is fontossá válik.
Miért jelentkezhet derékfájás, ha a törzs izmai nem megfelelően működnek?
A derékfájás összetett probléma, amelynek kialakulásában több tényező is szerepet játszhat.
Az izomzat csökkent állóképessége, a korábbi sérülések, a hirtelen terhelésnövekedés, a mozgáshiány és bizonyos mozgáskontrollbeli eltérések egyaránt hozzájárulhatnak a panaszokhoz.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy a derékfájás nem jelenti automatikusan a gerinc instabilitását, és nem bizonyítja, hogy valamelyik mélyizom gyenge vagy nem kapcsol be megfelelően.
A stabilizáló tréning célja ezért nem egy feltételezett anatómiai hiba kijavítása minden páciensnél, hanem a mozgásfunkció és a terhelhetőség fejlesztése.
Bizonyos esetekben a célzott törzsizomgyakorlatok csökkenthetik a fájdalmat és javíthatják a mindennapi aktivitást. Más esetekben az általános erősítés, a séta, az aerob testmozgás vagy más típusú gyógytorna ugyanolyan megfelelő lehet.
A legjobb kezelési tervet az egyéni vizsgálat alapján lehet meghatározni.
Milyen panaszok esetén lehet hasznos a stabilizáló tréning?
Visszatérő derékfájdalom
A visszatérő derékfájás gyakran megnehezíti a lehajolást, az emelést, a hosszabb ülést és a sporttevékenységeket.
A stabilizáló tréning segíthet fejleszteni a törzs izmainak terhelhetőségét, a mozgáskontrollt és a különböző testhelyzetekhez való alkalmazkodást.
A gyakorlatokat a fájdalom jellegéhez és az aktuális mozgásképességhez igazítjuk.
Hosszabb ideje fennálló hátpanaszok
A tartós hátfájdalommal élők közül sokan bizonyos mozdulatokat már ösztönösen kerülnek. Ez hosszabb távon az izomerő és az állóképesség csökkenéséhez is hozzájárulhat.
A fokozatosan felépített mozgásprogram célja az aktív mozgásképesség javítása és a mindennapi tevékenységek könnyebbé tétele.
Ülőmunka és mozgásszegény életmód
Ha naponta sok órát tölt számítógép előtt, és kevés lehetősége van rendszeresen mozogni, idővel csökkenhet a törzs és a végtagok fizikai terhelhetősége.
A stabilizáló tréning segíthet fejleszteni az izomerőt, a mozgáskoordinációt és az állóképességet.
Fontos azonban, hogy nincs egyetlen tökéletes ülőhelyzet. A rendszeres testhelyzet-változtatás, a mozgásszünetek és az általános fizikai aktivitás ugyancsak lényegesek.
Sportsérülés utáni rehabilitáció
Bizonyos sportsérülések után szükség lehet a törzs és a végtagok összehangolt működésének újrafejlesztésére.
A stabilizáló gyakorlatok a rehabilitáció részeként támogathatják a mozgáskontroll, az egyensúly és a fizikai terhelhetőség javítását.
A sporthoz való visszatérést azonban mindig az adott sérülés, a gyógyulási állapot és a sportág követelményei határozzák meg.
Porckorongsérvvel összefüggő panaszok
Bizonyos porckorong-elváltozásokhoz kapcsolódó gerincpanaszok esetén a stabilizáló tréning megfelelő időzítéssel része lehet a konzervatív rehabilitációnak.
A gyakorlatok kiválasztásakor figyelembe kell venni a fájdalmat, az esetleges végtagba sugárzó tüneteket és a neurológiai állapotot.
A stabilizáló tréning nem szünteti meg bizonyítottan magát a porckorongsérvet, és nem minden állapotban alkalmazható azonos módon.
Csökkent mozgáskontroll és fizikai terhelhetőség
Előfordulhat, hogy valaki nem kifejezett fájdalom, hanem bizonytalan mozgás, csökkent állóképesség vagy korábbi inaktivitás miatt szeretne gyógytornára jelentkezni.
A stabilizáló tréning ilyen esetekben is segíthet az alapvető mozgásképességek fejlesztésében.
Hogyan zajlik az első stabilizáló tréning alkalom?
A kezelés első lépése a részletes állapotfelmérés, amelynek során nemcsak a panaszokat, hanem a mozgásfunkciókat és a személyes célokat is megismerjük.
1. A panaszok és előzmények áttekintése
Először megbeszéljük, mikor kezdődtek a tünetek, milyen mozdulatok váltanak ki fájdalmat, és mely tevékenységek okoznak nehézséget.
Áttekintjük a korábbi sérüléseket, műtéteket, kezeléseket és a mindennapi fizikai terhelést is.
2. Testtartás- és mozgásvizsgálat
A vizsgálat során megfigyeljük a gerinc és a végtagok mozgását, az izomerőt, valamint az alapvető funkcionális feladatok kivitelezését.
Bizonyos esetekben az egyensúly, a légzés és a törzs mozgáskontrolljának vizsgálatára is sor kerülhet.
3. Az izomaktiválás és a mozgáskontroll fejlesztése
A vizsgálati eredmények alapján meghatározzuk, hogy szükség van-e egyszerűbb, célzott izomaktiváló gyakorlatokra.
Ezeket fokozatosan összetettebb, a mindennapi mozgásokhoz közelebb álló feladatok követhetik.
4. Személyre szabott gyakorlatsor kialakítása
A gyakorlatok nehézségét az aktuális terhelhetőséghez igazítjuk.
Nem mindenkinél ugyanaz a feladatsor megfelelő. Egy kezdő, hosszabb ideje mozgásszegény életmódot folytató páciens más programot igényelhet, mint egy sportoló.
5. Otthoni gyakorlás megtanítása
A kezelés fontos része, hogy megtanulja a számára kiválasztott gyakorlatok helyes végrehajtását.
Az otthoni gyakorlás a rehabilitáció része lehet, de a terhelést és az ismétlésszámot mindig az egyéni állapothoz kell igazítani.
Milyen gyakorlatokat tartalmazhat a stabilizáló tréning?
A stabilizáló gyógytorna feladatai változatosak, és fokozatosan nehezíthetők.
A kezdeti gyakorlatok általában egyszerűbb testhelyzetekből indulnak, később azonban összetettebb, funkcionális mozgások is szerepet kaphatnak.
Mély hasizom-aktiválás
Bizonyos esetekben a gyakorlatok során a hasfal és a törzs izmainak tudatos aktiválását tanítjuk meg.
A cél nem a has állandó behúzása vagy erőteljes megfeszítése, hanem az izomműködés megfelelő kontrollja.
Medencebillentés és gerincmozgások
A medence és az ágyéki gerinc kontrollált mozgatása segíthet a testtudat és a mozgáskoordináció fejlesztésében.
Ezek a gyakorlatok különösen a rehabilitáció kezdeti szakaszában lehetnek hasznosak.
Hanyatt fekvő törzsstabilizáló gyakorlatok
A hanyatt fekvésben végzett feladatok során a karok és a lábak mozgását hangolhatjuk össze a törzs kontrolljával.
Ilyen lehet például a váltott lábemelés vagy bizonyos, úgynevezett dead bug jellegű gyakorlatok megfelelően könnyített változata.
Négykézláb végzett stabilizáló feladatok
Négykézláb helyzetben a karok és a lábak fokozatos mozgatásával fejleszthető a törzs és a végtagok együttműködése.
Bizonyos esetekben a váltott kar- és lábnyújtás is alkalmazható, ha a páciens már megfelelően tudja kontrollálni a mozdulatot.
Oldalfekvő és oldaltámaszos gyakorlatok
Az oldalsó törzsizmok és a csípő körüli izomzat fejlesztése szintén fontos szerepet kaphat.
Az oldaltámasz többféle nehézségi szinten végezhető, ezért a feladat könnyített változatban is alkalmazható.
Állásban végzett stabilizáló gyakorlatok
A rehabilitáció előrehaladtával a gyakorlatok egyre inkább hasonlíthatnak a hétköznapi tevékenységekre.
Az állásban végzett törzskontroll-gyakorlatok, a guggolások és az emelési feladatok segíthetnek a megfelelő fizikai terhelhetőség kialakításában.
Nem a gyakorlatok látványossága számít, hanem az, hogy az adott feladat megfelelő legyen az Ön aktuális állapotához és rehabilitációs céljaihoz.
Miben különbözik a stabilizáló tréning a hasizomerősítéstől?
A hagyományos hasizomerősítés gyakran elsősorban a hasizmok erejének fejlesztésére összpontosít.
A stabilizáló tréning ezzel szemben az egész törzs működését és a mozgások összehangolását veszi figyelembe.
Ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos hasizomgyakorlatok szükségszerűen rosszak vagy kerülendők. A megfelelően kiválasztott erősítő gyakorlatok a stabilizáló program részei is lehetnek.
A különbség elsősorban a célkitűzésben és a feladatok személyre szabott kiválasztásában rejlik.
A stabilizáló tréning során arra törekszünk, hogy az izomerő mellett a mozgáskontroll, az állóképesség és a funkcionális terhelhetőség is fejlődjön.
Stabilizáló tréning és funkcionális gyógytorna – Hogyan kapcsolódnak egymáshoz?
A stabilizáló tréning és a funkcionális gyógytorna szorosan összekapcsolódó megközelítések.
A stabilizáló tréning során a törzs mozgáskontrolljára, izomerejére és állóképességére helyezhetünk hangsúlyt.
A funkcionális gyógytorna pedig ezeket a képességeket a mindennapi mozgásokhoz kapcsolja.
Ha például valaki a rehabilitáció kezdetén hanyatt fekvő helyzetben tanulja a törzsizomzat kontrollját, később a megszerzett képességeket felállás, guggolás vagy emelés során is alkalmazhatja.
Ez a fokozatosság segíthet abban, hogy a rendelőben megtanult gyakorlatok valóban hasznosuljanak a mindennapokban.
Stabilizáló tréning és McKenzie módszer
A McKenzie módszer a mozgásszervi panaszok vizsgálatára és a tünetek mozgásra adott reakcióinak értékelésére épül.
Bizonyos gerincpanaszoknál először fontos lehet megtalálni azokat a mozgásokat, amelyek kedvezően befolyásolják a fájdalmat.
A későbbi rehabilitáció során a stabilizáló tréning és az általános erősítés is szerepet kaphat a fizikai terhelhetőség fejlesztésében.
A két megközelítés nem helyettesíti automatikusan egymást. Alkalmazásuk az egyéni vizsgálati eredményektől függ.
Stabilizáló tréning és Maitland manuálterápia
A Maitland manuálterápia bizonyos mozgásszervi panaszok esetén kézzel végzett mobilizációs technikákat is alkalmazhat.
A manuális kezelés egyes esetekben segíthet a fájdalom mérséklésében vagy a mozgás könnyebbé tételében.
A stabilizáló tréning ezzel szemben az aktív izomműködés, a mozgáskontroll és a terhelhetőség fejlesztésére koncentrál.
Megfelelő indikáció esetén a módszerek egymást kiegészítve is alkalmazhatók, de nem szükséges minden páciensnél mindkettőt használni.
Segíthet a stabilizáló tréning a derékfájás megelőzésében?
A rendszeres testmozgás és az izomerősítés fontos szerepet játszhat a visszatérő derékpanaszok kockázatának csökkentésében.
A stabilizáló tréning hozzájárulhat a törzs izomerejének, állóképességének és mozgáskontrolljának fejlesztéséhez.
Ugyanakkor nem létezik olyan gyakorlatsor, amely biztosan megakadályoz minden későbbi derékfájdalmat.
A hosszú távú megelőzésben több tényező együttesen fontos:
- A rendszeres, változatos fizikai aktivitás.
- Az izomerő és az állóképesség fenntartása.
- A terhelés fokozatos növelése.
- A megfelelő alvás és regeneráció.
- A hosszú ideig tartó mozdulatlanság rendszeres megszakítása.
- A korábbi panaszokhoz igazított mozgásprogram követése.
- A testmozgással kapcsolatos önbizalom fejlesztése.
A cél nem az, hogy egész nap a gerinc védelmével foglalkozzon, hanem hogy megfelelő fizikai felkészültséggel és magabiztosan tudjon mozogni.
Fájdalmas lehet a stabilizáló tréning?
A stabilizáló gyógytorna során nem cél az erős fájdalom kiváltása.
Bizonyos mozgásszervi állapotok esetén ugyanakkor előfordulhat, hogy egy gyakorlat enyhe, átmeneti kellemetlenséggel jár.
A terhelés megítélésekor fontos figyelembe venni a fájdalom intenzitását, a mozgás minőségét, valamint azt, hogyan változnak a panaszok a gyakorlat után.
Ha egy mozdulat tartósan fokozza a fájdalmat vagy új idegrendszeri tüneteket vált ki, módosítani kell a gyakorlatot, és szükség esetén újra kell értékelni az állapotot.
Mennyi idő alatt fejlődik a törzs stabilitása?
A fejlődés üteme az egyéni állapottól, az előzményektől és a gyakorlatok rendszerességétől függ.
A testtudat és egyes egyszerűbb mozgásfeladatok kontrollja viszonylag rövid idő alatt javulhat.
Az izomerő és az állóképesség jelentősebb fejlesztéséhez azonban rendszeres, több héten vagy hónapon át végzett gyakorlásra lehet szükség.
A szükséges időt több tényező befolyásolja:
- A kezdeti izomerő és fizikai állóképesség.
- A panaszok fennállásának időtartama.
- A korábbi sérülések és műtétek.
- Az esetleges mozgáskorlátozottságok.
- A mindennapi munkaterhelés.
- Az otthoni gyakorlás rendszeressége.
- A megfelelő terhelésnövelés és regeneráció.
A rehabilitáció során rendszeresen ellenőrizzük a fejlődést, és szükség esetén módosítjuk a gyakorlatokat.
Otthoni stabilizáló gyakorlatok – Mire érdemes figyelni?
A stabilizáló tréning eredményességében az otthoni gyakorlásnak is fontos szerepe lehet.
Az egyéni állapotfelmérés alapján összeállított feladatsor segíthet abban, hogy a rendelőben megtanult mozgásokat rendszeresen alkalmazza.
Nem feltétlenül szükséges hosszú vagy bonyolult gyakorlatsor. Sok esetben néhány megfelelően kiválasztott mozdulat is jó kiindulópont lehet.
Az otthoni gyakorlás során:
- A személyre szabottan betanított gyakorlatokat végezze.
- Tartsa be a javasolt ismétlésszámot és terhelést.
- Ne tartsa vissza szükségtelenül a levegőt.
- A mozdulatokat fokozatosan és kontrolláltan hajtsa végre.
- Ne törekedjen a törzs folyamatos, erőteljes megfeszítésére.
- Figyelje meg a terhelhetőség és a tünetek változását.
- Tartós panaszfokozódás esetén kérjen szakmai tanácsot.
A cél, hogy a gyakorlatok idővel egyre természetesebbé váljanak, és a megszerzett izomerőt, valamint mozgáskontrollt a hétköznapi tevékenységei során is használni tudja.
Stabilizáló tréning idősebb korban
A stabilizáló tréning nem kizárólag fiataloknak vagy sportolóknak ajánlható.
Az életkor előrehaladtával az izomerő és a fizikai állóképesség csökkenhet, ugyanakkor megfelelően összeállított mozgásprogrammal idősebb korban is fejleszthető a terhelhetőség.
A gyakorlatok során hangsúlyt kaphat a törzsizomzat, az egyensúly, az alsó végtagok ereje és a biztonságos mozgás.
A cél lehet például a könnyebb felállás, a magabiztosabb járás vagy a mindennapi önállóság támogatása.
Idősebb korban különösen fontos, hogy a gyakorlatokat az egyéni egészségi állapothoz és az esetleges társbetegségekhez igazítsuk.
Gyakori kérdések a stabilizáló tréningről
Ugyanaz a stabilizáló tréning, mint a core edzés?
A két megközelítés több ponton hasonlít egymásra, de nem teljesen azonos. A stabilizáló gyógytorna részletes mozgásszervi vizsgálatra és rehabilitációs célokra épül. A core edzés általánosabb erősítő programot is jelenthet.
Csak derékfájás esetén ajánlott?
Nem. A stabilizáló tréning bizonyos hátpanaszok, sportsérülések utáni állapotok, csökkent mozgáskontroll és fizikai terhelhetőség esetén is alkalmazható.
Porckorongsérv esetén is végezhető?
Bizonyos esetekben igen, de a megfelelő gyakorlatokat az aktuális tünetek és a neurológiai állapot alapján kell kiválasztani. Akut, jelentős vagy romló idegi tünetek esetén először megfelelő orvosi vizsgálat szükséges.
Elég csak a mély hasizmokat erősíteni?
Nem. A megfelelő törzsstabilitáshoz számos izomcsoport összehangolt működésére van szükség. A rehabilitáció során ezért a mélyizmok mellett a felszínes törzsizmok, a csípő körüli izmok és az általános fizikai terhelhetőség fejlesztése is fontos lehet.
Segíthet a stabilizáló tréning ülőmunka mellett?
Igen, a célzott mozgásterápia segíthet az izomerő és az állóképesség fejlesztésében. Ugyanakkor a rendszeres mozgásszünetek és az általános fizikai aktivitás is fontos szerepet játszanak.
Hány alkalom után várható javulás?
Ez az egyéni állapottól, a panaszok jellegétől és a gyakorlás rendszerességétől függ. A mozgáskontroll bizonyos elemei hamar fejlődhetnek, az izomerő és a tartós terhelhetőség növelése azonban hosszabb időt igényelhet.
Végezhetem a stabilizáló gyakorlatokat otthon is?
Igen, megfelelő betanítás után számos gyakorlat otthon is végezhető. Fontos azonban, hogy a feladatok nehézségét és terhelését az aktuális állapothoz igazítsuk.
Szükség van speciális eszközökre?
Nem feltétlenül. Sok gyakorlat saját testsúllyal is elvégezhető. Szükség esetén gumiszalag, gimnasztikai labda, kézisúlyzó vagy más egyszerű eszköz is használható.
Mikor nem javasolt a stabilizáló tréning?
Bár a megfelelően felépített gyógytorna számos mozgásszervi probléma esetén alkalmazható, bizonyos állapotokban a kezelés megkezdése előtt orvosi vizsgálat szükséges.
Friss, súlyos sérülés, feltételezett törés, jelentős fertőzés vagy egyéb súlyos alapbetegség gyanúja esetén nem célszerű kizárólag tornagyakorlatokra hagyatkozni.
Újonnan jelentkező vizelet- vagy székletürítési zavar, gáttáji érzéskiesés, gyorsan romló végtaggyengeség vagy más súlyos neurológiai tünet esetén sürgős orvosi ellátás szükséges.
A megfelelő mozgásterápia alapja a biztonságos állapotfelmérés és az egyéni terhelhetőség figyelembevétele.
Stabilizáló tréning – Ne csak a fájdalom csökkenjen, a mozgása is fejlődjön!
A visszatérő gerincpanaszok sokszor nemcsak fájdalmat okoznak, hanem bizonytalanná is tehetik a mindennapi mozgásokat.
Előfordulhat, hogy korábban természetesnek vette a lehajolást, az emelést vagy a hosszabb sétákat, ma azonban már óvatosabban végzi ezeket a tevékenységeket.
A stabilizáló tréning segíthet abban, hogy fokozatosan fejlessze az izomerejét, javítsa mozgáskontrollját, és nagyobb bizalommal használja testét.
A rehabilitáció célja nem az, hogy minden mozdulat előtt tudatosan megfeszítse az izmait, vagy folyamatosan ellenőrizze a testtartását.
Éppen ellenkezőleg: olyan mozgásképesség kialakítására törekszünk, amely lehetővé teszi a természetes, változatos és megfelelően terhelhető mozgást.
Az erősebb törzs nem feltétlenül jelent merevebb gerincet. A valódi cél a jól alkalmazkodó, magabiztos mozgás.
Foglaljon időpontot stabilizáló tréningre!
Ha visszatérő derék- vagy hátpanaszokkal küzd, mozgásszervi sérülés után szeretné fejleszteni fizikai terhelhetőségét, vagy célzottan szeretné erősíteni törzsizmait, érdemes személyre szabott állapotfelméréssel kezdenie.
A vizsgálat során feltérképezzük a panaszokat, a mozgásfunkciókat, az izomerőt és a mindennapi terheléseket.
Az eredmények alapján olyan gyógytorna-program állítható össze, amely figyelembe veszi az Ön aktuális állapotát és személyes céljait.
A stabilizáló tréning szükség esetén funkcionális gyógytornával, gerincgyógytornával vagy más megfelelő mozgásszervi kezeléssel is kiegészíthető.
Kérjen időpontot személyre szabott állapotfelmérésre és stabilizáló tréningre!
Tegyen aktívan gerince egészségéért! A megfelelően felépített stabilizáló tréning segíthet az izomerő, a testtudat és a mozgáskontroll fejlesztésében, hogy mindennapi tevékenységeit könnyebben és magabiztosabban végezhesse.

